2018. augusztus 22., szerda

Budapest OFF


Budapest OFF

ekkor olvastam: 2018. augusztus 16., 12:00 → 2018. augusztus 21., 15:10

könyvadatok:

Cím – Budapest OFF
Műfaj – Antológia
Szerkesztő -  Péczely Dóra
Illusztrátor – Kárpáti Tibor
Kiadó – Tilos az Á könyvek
Megjelenés - 2018
Oldalszám – 228
ISBN – 9789634103837


értékelés:
Kifejezetten örülök, hogy kezembe került ez a kötet, mert sok, rendkívüli értékkel bíró írást olvashattam el. Már kapásból az első írás egy olyan témakörrel foglalkozik, amely a legtöbb fiatal fejében szintén tényleg komolyan megfordulhat, az pedig a legendateremtés. Berg Judit Rózsaszín felhőkarcolója igazán szívhez szóló írás, minden elismerésem az írónőnek, hogy megálmodta, papírra vetette, és főszereplőjének személyében példát statuált.
 Nagyon tetszettek azok a novellák is, amelyek a lehető legközelebb álltak olyan szituációkhoz, amelyek a valóságban is könnyen megtörténhetnek. Például a Buddha-fok, vagy A lány és a kéményseprő. Olyan realizációval, mégis szeretettel teli módon ábrázolják a valóságot, hogy az valódi szépséggel tölti meg az olvasó szívét.
 Egészen belopta magát a szívembe még A fal, a Tájkép lövés előtt, és a Nagy Oculus-tesz is. Csupán azért, mert ezek az elvontabb, történelemhez és irodalomhoz közelítő témák egyébként is nagyon közel állnak hozzám.
 Ezeket a novellákat tudtam hirtelen felidézni, egyszóval ezek azok, amelyek a legmélyebb hatást gyakorolták rám.
 De talán azzal írhatnám le a legjobban, mennyire felkeltette az érdeklődésemet ez a kötet: A benzinkúton amint megláttam Totth Benedek nevét (akinek egy írása ebben a kötetben is szerepel), azonnal, gondolkodás nélkül leemeltem az állványról az Élet És Irodalom aktuális számát. Mert a novelláknak köszönhetően ismét bizalommal fordulok a kortárs, magyar szerzők és a kortárs irodalom felé. Köszönöm a kiadónak, hogy olvashattam! Igazi értéket képvisel a Budapest OFF! Megmutatja, hogy ma is képesek vagyunk értéket teremteni. Itt az ideje, hogy az emberek elkezdjenek nyitottan fordulni a kortárs irodalom felé, és bízzanak kis hazánk új szerzőiben.

fülszöveg:
Ezen ​a reggelen kicsivel fél hét előtt ébredt. Magára húzta a farmerját meg egy pólót, és kicsoszogott a konyhába. Az életmentő kávé után Budapest a fürdőszobába ment, és miközben fogat mosott, a tükörbe nézve elcsodálkozott rajta, milyen jól néz ki, pedig már vagy százötven éves. Azon morfondírozott, lehetne-e még az ő korában egy könyv főszereplője… Nem tudta eldönteni.
Tizenhárom köztünk élő író azonban igen. Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Jeli Viktória, Kalapos Éva Veronika, Kemény Zsófi, Kertész Erzsi, Kiss Tibor Noé, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Tasnádi István, Totth Benedek története a főváros egy-egy kis szegletében játszódik a belvárostól a külvárosig. A novellák kamasz szereplői úgy élnek benne, ahogy tudnak, ahogy a fiatalok élnek, de egy pillanatban szétválaszthatatlanul összekapcsolódnak a várossal. A novellákban hol megelevenedik a főváros története, hol eltévedünk benne, hol otthonosnak látjuk, hol folyton változónak, hol sírunk, hol nevetünk. Bár az elbeszélések helyszínei nem fedik le teljesen Budapest térképét, az egyes novellák szereplőinek történetéből kirajzolódik a főváros ezer arca, íze, illata, árnyalata, és különösen a jelene.
Budapest ON!


2018. augusztus 17., péntek

Lefelé a folyón


EKKOR OLVASTAM: 2018. augusztus 10., 13:00 → 2018. augusztus 11., 19:35

KÖNYVADATOK:
Cím – Lefelé a folyón
Szerző – Sienna Cole
Kiadó - Álomgyár
Megjelenés - 2018
Oldalszám – 424
ISBN – 9786155763410

„Egyszer azt mondta nekem, hogy onnan ismered fel, ha jó úton jársz, hogy őrültnek tartanak. Nevetnek rajtad, ujjal mutogatnak rád, de te csak magabiztos mosollyal haladsz tovább, mert pontosan tudod, hogy egyedül te vagy normális.” – Részlet: Sienna Cole – Lefelé a folyón

FÜLSZÖVEG:
Te ​hiszel a sorsszerűségben?
2002 májusában megdöbbentő vallomás söpört végig az Egyesült Államokon. A fiatal és mélyen megsebzett Alice Carrington olyan titkot hozott nyilvánosságra, mely felbolygatta és felháborította az egész országot. Alice megrettent a felelősség súlyától, és a szökést választotta, de elképzelni sem tudta, hogy tettei milyen események láncolatát indítják el. Olyan sorsokat csomózott össze, melyeknek sosem kellett volna találkozniuk.
Lynn Walker pincérnőként dolgozik Hohenwaldban, egy isten háta mögötti tennesseei településen, és egyetlen célja, hogy valóra válthassa lánya álmait. Frank Carrington újságíró és családapa, aki megszállottan küzd gyermeke igazáért. Jeffrey Mills zseniális tehetséggel megáldott, ám nehéz sorsú festőművész, akit egy személyes tragédia pályája feladására késztet. Az egyetlen közös nevező hármuk életében Alice titka, melyet csak az idő és hármuk külön-külön kibomló, majd egymásba kapcsolódó élete oldhat meg.
Sienna Cole, a hatalmas sikerű Négyszáz nap szabadság című regény szerzője páratlanul izgalmas, mély drámával átitatott lélektani thrillerében végigkalauzol a tizenöt éves rejtély kibogozásán.

ÉRTÉKELÉS:
Nem sűrűn akad a kezembe olyan könyv, amely az elejétől a végéig leköt. S ezt nem csak az első 20-30 oldal után érzem, hanem tényleg a kezdetektől a befejezésig. De most szerencsésnek érezhetem magam, mert ez nem az első olyan könyv a nyáron, ami ténylegesen lenyűgözött.

 A Lefelé a folyón festőien borzongató regény, és nem csak azért, mert Jeff művész.

 A regény nagy precizitással van felépítve, tökéletesen össze vannak hozva a több felől induló szálak, mindennek megvan a maga helye, s az oka a regény során, végig fenntartja az érdeklődést, egyszerűen letehetetlen. A sok egyéb elfoglaltság mellett, a nyaralás alatt rekordidő alatt olvastam el. És az is elmondható a könyvről, hogy a végén is teljesen meglepő a fordulat.

 Sok helyen olvastam már, hogy az olvasó addig örüljön, míg meg nem jelenik a könyvben a folyó, és nekem azonnal a Birdbox jutott eszembe, azt hittem, hogy a folyónak ahhoz hasonló szerepe lesz itt is, ennek ellenére egészen meglepő volt, hiszen a folyó itt inkább egy metafora volt, egy olyan kapocs, ami végül összefűzte a szálakat.

 Őszintén megvallva, én végig Jeff-párti voltam, és teljesen összetörte a szívemet a befejezés, de ennek ellenére, csak ismételni tudom magam: fantasztikus volt, minden így jó, ahogy van. Olvastatja magát, letehetetlen, mindig kíváncsi voltam, mi vár rám a következő oldalon.

 Különösen tetszettek azok a részek, amelyekben a festői alkotómunka, és a festmények, a színek kavalkádjai voltak szavakba öntve. Elképesztő szépek voltak a regényben a leírások. Sienna varázslatra képes a klaviatúrával.

 Annak idején szerettem a Négyszáz napszabadság c. regényét is az írónőnek, de úgy vélem, hogy inkább ezen a vonalon éri meg továbbhaladni, mert a Lefelé a folyón különleges pikantériája nagy dózisú egyéniséget csempész Sienna Cole stílusába.

 Mindenkinek szívből ajánlom a regényt elolvasásra! De az biztos, hogy néhol szükséges volt hozzá némi erős idegzet.

ITT SZEREZHETITEK BE:

2018. augusztus 12., vasárnap

Szerelem és háború dalai


Könyvadatok:

Cím – Szerelem és háború dalai

Eredeti cím – Songs of Love and War

Szerző – Santa Montefiore

Fordító – Vraukó Tamás

Kiadó – Művelt Nép Könyvkiadó

Megjelenés - 2017

Oldalszám – 574

ISBN – 9786155676666

Értékelés:

Olvastam már Santa Montefiorétől, és már az a családregény is annyira tetszett (A ház a tengernél http://olvassvelemolvassunkegyutt.blogspot.com/2017/08/a-haz-tengernel.html ), hogy megfogadtam, az írónő minden hazánkban megjelenő könyvét birtokolni akarom. Így került most a kezembe a Szerelem és háború dalai, amit ismét tartalékoltam a tengerparti nyaralásra.

Szerencsésnek érzem magam most, hogy az elmúlt két hét alatt sok időm volt olvasni a tengerparton, mert hiba lett volna kihagyni ezt a csodálatos regényt.

Kitty és Bridie szemszögén keresztül megszerettem Írországot, az alkonyatkor életre kelő sziklákat, fantasztikus legendát teremtett az írónő a Deverillek átkának leírásával, s mindezzel együtt egy csodálatos regényt írt, ami egyszerre szórakoztat, olykor megdöbbent, s szinte minden egyes sorával a szívekig hatol.

Egy biztos: hamarjában el fogom olvasni a következő részt, hiszen olyannyira nyitottan ér véget a történet, hogy az olvasó mindenképp tudni akarja, hogy mi lesz a kisfiúval, Jack Deverillel, hiszen onnantól kezdve, hogy Kittyék és Bridie is visszatérnek Corkba, elkezdenek feszülni az ellentétek, kavarodnak a szálak, és úgy érzem, hogy ennek a résznek a végén ezek a szálak teljességében elvarratlanul maradtak. Szóval, ha valaki arra vetemedne (remélem, sokan lesztek ilyenek!), hogy megveszitek a Szerelem és háború dalait, akkor rögtön a folytatással együtt tegyétek a kosárba, mert idegtépő lesz olvasni a befejezést. Kicsit olyan érzésem van, mintha a könyv túl hosszúra nyúlt volna, és valahol bele kellett nyisszantani a cselekménybe, hogy két részre szedjék. Ördögi fogás ez az olvasókra nézve, de ez azt is bizonyítja, hogy Santa Montefiore tudja, hogyan adja el a folytatást is. Azt hiszem, a regényírás nagymestere.

 Igazából nem akarok olyan információkat leírni az értékelésemben, amikkel lelőhetek sok „poént”. Inkább annyit mondok, hogy mindenki olvassa el, hiszen a szereplők egytől egyig fantasztikus életutakat járnak be, megjárnak mennyet és poklot, magasságokat és mélységeket, s a szerző mindezt egy virtuóz ügyességével tárja fel előttünk a hosszú oldalakon.

 S a regény végére érve, s visszatekintve arra, mit is olvastunk, kicsit olyan, mintha tényleg szerelem és háború dalai zümmögnének lapozás közben.

 Köszönöm a Művelt Nép Kiadónak, hogy olvashattam!

Fülszöveg:

Sodró lendületű történet szerelemről és családról
Előre megtervezték az életüket. De a szerelem és a háború megváltoztat mindent.
A hullámzó ír dombok közt megbújó Deverill kastély három nőnek ad otthont: a tűzvörös hajú Kitty Deverillnek, legjobb barátnőjének, Bridie Doyle-nak, aki a kastély szakácsának lánya, valamint harsány rokonának, Celia Deverillnek.
Amikor kitör a háború, mindhármuk élete örökre megváltozik.
Árulás szakítja szét őket, világuk hamuvá válik, s a barátságuknak alighanem vége, hiszen a földgolyó különböző tájaira sodródnak. Egyvalami azonban közös bennük: a heves és megingathatatlan vágyakozás a Deverill kastély, és a hozzá fűződő felejthetetlen emlékek iránt.
„ Senki nem ír úgy romantikus családregényt, ahogy Santa Montefiore . Minden amit ír, a szívéből jön.”
Jojo Moyes


2018. augusztus 10., péntek

Elégtétel


Fülszöveg: Hét ​nagyon különböző nő testvéri szövetségbe tömörül az örök barátság jegyében, hogy orvosolják a jelent is beárnyékoló múltbeli sérelmeiket, és visszacsempésszék az örömöt, a nevetést az életükbe. Myra Rutledge barátnőivel, gyönyörű virginiai otthonukban, családias hangulatban, rózsaszín tulipánok között, rákfalatkákkal és jeges teával kényeztetik magukat a hétköznapokban. 

A barátnők nekilátnak küldetésüknek, hogy kidolgozanak egy édes bosszút egy társukért.
Julia Websterért, akinek férje, az Egyesült Államok szenátora korábban felesége kifinomultságát és eleganciáját használta a karrierje építéséhez. Mindeközben minden pillanatban visszaélt a nő bizalmával és romba döntötte az álmait. Legnagyobb politikai győzelme estéjén azonban komoly lecke vár rá. A szenátor nem sejti, hogy mekkora hiba volt annak a nőnek ártani, aki mellett hat másik sorakozik fel, hogy elégtételt vegyenek a piszkos húzásokért.

Egy különös szövetség hihetetlenül izgalmas kalandjai bontakoznak ki: hét bátor nő, akit az igazságszolgáltatás semmibe vett, saját kezébe veszi a bíráskodást.

Értékelés: Igazán meglepett a könyv moly-adatlapja, igazából keresgélem magamban a válaszokat, hogy mi oka lehet annak, hogy ez a könyv ennyire népszerűtlen. Alig akad néhány csillagozás, értékelés még kevesebb, pedig a könyv már tavaly megjelent, és ez a zuhanás azt a következményt is vonhatja maga után, hogy nem lesz folytatás. Hol vagytok, bloggerek?

 Az igaz, hogy a Kesztyűs kézzel olvasása után kicsit úgy tűnik, mintha ugyanolyan kaptafára készült volna, mint az előző, de kérem: a CSI és egyéb sorozatoknak is rengeteg rajongója van, pedig az ilyen bűnügyi filmek ugyanúgy zajlanak le: gyilkosság az elején, sok nyomozás, majd az ügy lezárása. Maximum, ha túlbonyolítják a dolgot, akkor hozzádobnak még egy epizódot, amiben ugyanúgy az előző téma van nyújtva, mint a rétestészta.

 Az Elégtétel c. könyvben folytatódik a női szövetség élete, egy újabb lánynak a bosszúja kerül sikeresen terítékre. Igazából, ha valaki szereti a női sors regényeket, akkor bátran ajánlom neki, mert ez tényleg egy olyan sorozat Fern Michaelstől, amelyben a nők végre erőre kapnak, és ellátják a baját azoknak, akik rosszat tettek velük.

 Kellemes olvasmány bosszúról, szeretetről, összetartásról, barátságról, szerelemről. Minden benne van ténylegesen, ami szükséges ahhoz, hogy meghódítsa a női olvasók szívét.

 Ebben a részben pedig a lelki dolgok mellett a testi betegség okozta izgalom is jelen van, tehát összességében egy nagyon jól fűszerezett női regény. Minden megvan benne, amit a hétköznapokból kiszakadva elvárhatunk egy kellemes olvasmánytól, szóval, hajrá-hajrá, vegyetek a kezetekbe, ha kicsit pihenni vágytok! Én Görögország felé vezető hosszadalmas autóút alatt vettem a kezembe, mert muszáj volt valamivel elütnöm az időt. Felváltva olvastam, és aludtam, ahogy minden hosszú úton.


2018. augusztus 4., szombat

Teknősök végtelen sora


ekkor olvastam

2018. augusztus 1., 18:23 → 2018. augusztus 4., 12:39

könyvadatok

Cím – Teknősök végtelen sora

Eredeti cím – Turtles All the Way Down

Szerző – John Green

Fordító – Szabó Luca

Kiadó – GABO

Megjelenés - 2018

Oldalszám – 288

ISBN - 9789634066118


értékelés

Nincs egyszerű dolgom, amikor szavakba akarom önteni a gondolataimat ezzel a könyvvel kapcsolatban. Talán félig idézve tudnám leírni azt, hogy ez a regény mire is képes valójában: Megtanítja, hogy amikor a csillagos eget kémleljük, tulajdonképpen a múltba révedünk. S ebből rá is térnék arra, hogy John Green tulajdonképpen a regényírás legje. Pontosabban annak a virtuóza, hogy miképp csűrjön-csavarjon úgy egy témát, hogy az erővel láncolja az olvasót a könyvhöz. Hiszen miből is áll ez a történet röviden levetítve: egy szegény, de menőzni vágyó lány, egy szegény, de mentális problémákkal küzdő lány, egy gazdag srác, meg egy jobb, hogy halott apuka. (Egyébként nehéz még mindig elfogadni, hogy léteznek olyan szülők, akik tényleg ennyire szívtelenek. Viszont azt mégis sajnálom, hogy a Pickett-ügy háttere nem lett teljesen kibontva.)

 Ennek ellenére mégis egy olyan mesterien megírt történetet kapunk, amely a lapokhoz szegez. Green történeteiben mindig van egy kis hihető, bár elképzelhető, hogy áltudományosság, van csöppnyi romantika, s némi pszichológia is. Mindennek köszönhetően olyan szerethető és mély történeteket tár elénk, amik a szokásos elegy ellenére egytől egyig tökéletesen egyediek.

 Az elején kicsit kétkedve álltam hozzá Aza történetéhez, de aztán a sok filozófikus, pszichológiai gondolat megtette a hatását. Odalettem érte. Sok hasonlóságot fedeztem fel ez a fiatal lány, s a saját személyem között.

 S ki tudja, talán a világ tényleg teknősök végtelen sora…

(A vége pedig pláne ütött…)

(Egyedül a fűzött, puhatáblás kötésről nem tudok jót mondani...rendkívül hamar szétesett, és az én példányomban két egymás melletti oldal fel volt cserélve. Szerencsére ilyesmi nálam nem okoz nagy fönnakadást, de javaslom, hogy inkább keménytáblás verziót válasszatok)

fülszöveg

Csillagainkban a hiba szerzőjétől
A tizenhat éves Azát sosem hozta igazán lázba a szökevény milliomos, Russel Pickett utáni nyomozás, de miután százezer dolláros pénzjutalom forog kockán, legjobb és legvakmerőbb barátnőjével, Daisyvel buzgón kutatni kezd utána. Együtt próbálják megtalálni az utat először is Pickett fiához, Davishez.
Aza minden erejével igyekszik. Próbál jó gyerek, jó barát, jó tanuló és még jó detektív is lenni, miközben sötét belső gondolatai spirálként tekerednek köré.
John Green, az Alaszka nyomában, a Katherine a köbön, a Csillagainkban a hiba, és Papírvárosok díjnyertes szerzőjének várva várt új könyve kíméletlen őszinteséggel meséli el Aza történetét.
Teknősök végtelen sora ragyogó regény szerelemről, akaraterőről és egy élethosszig tartó barátságról.


itt szerezhetitek be


In-dia-dal

~~~~~ RECENZIÓ ~~~~~ Ekkor olvastam : 2019. március 19., 11:19 → 2019. március 29., 17:26 Fülszöveg:   Földes Flóra a kétgyermeke...